7. Rész - Szeretlek! És te?

Mia a földön fekszik. Arca még mindig nem látszódik,de amikor két rendőr felállítja, Mia észbe kap, hogy ha ezek elfogják, akkor börtön vár rá. A csuklóját két erős kéz fogta és Mia nem tudta kirántani. Amikor egy harmadik rendőr elé sétált, hogy levegye az arca előtt lévő rongyot Mia gyomorszájon rúgja és a rendőr össze esik. Az egyik rendőr keze meglazul a döbbenettől és Mia kirántja a csuklóját, majd könyökével hasba vágja a tőle jobbra lévő rendőst a balra lévőnek pedig a lába közé rúg és elrohan. A rendőrök a nyomában vannak, de Mia jól tudja, hogy hogy tudja őket lerázni. Lihegve berohant egy sötét sikátorba és végignézi zsebeit és oldaltáskáját, hogy meg van-e még a fű. Miután leellenőrizte és minden megvolt kikukucskált az utcára és nem látott egy kóbor lelket se, ami nem is csoda, hiszen már éjfél is elvolt és a környéken nem volt szórakozóhely. Innen körülbelül 3-4 megállónyira van Zoli és nem ártana még az este folyamán a kezébe nyomi a cuccot. Mia ismét futásnak ered, hogy megkeresse Zolit. Ahogy rohant ismét szirénát hallott.
- A rohadt életbe! Ezeknek nincs más dolguk? - Mormogja Mia.
Mia szerencséjére nem rendőrök voltak hanem mentők. Mi, levette a fejéről a kapucnit és a kendőt is zsebre vágta amivel az arcát takarta el. Pulóverét a dereka köré szorosan odakötötte, hogy véletlenül se essen le. Ismét szirénázást hallott, de ezúttal nem foglalkozott vele.
- Elnézést, hölgyem! - Szól oda neki valaki.
Amikor Mia oldalra fordítja a fejét látja, hogy egy rendőr autóból szólnak neki. Mia szorongva oda megy, de igyekszik megnyugodni.
- Igen?
- Kérhetnék személyigazolványt? - Kérdi a rendőr.
Mia előveszi a zsebéből a pénztárcáját és a kamu személyiét akarja odaadni de a sötétben véletlenül az igazit nyomja a rendőrök kezébe.
- Te nem vagy kicsit túl fiatal egyedül az utcán kóricálni? Mit keresel te itt? - Kérdi a rendőr.
- Öm... Apa... Elküldött... Hogy... Vegyek tejet, mert... Elfogyott... - Makogja Mia.
- Tejet? Az éjszaka közepén? Te teljesen hülyének nézel minket kislány? - Kérdi az egyik rendőr.
- Igazából lehet, hogy igazat mond... Tegnap ilyenkor én is elküldtem a fiamat mert nem tudtam aludni és nem volt otthon altató... - Súgja a sofőr.
- Na jó... Nem láttál erre rohanni egy ilyen teljesen feketébe öltözött fiatal 20-25 év körüli nőt? - Kérdi a rendőr és visszaadja Mia személyiét.
"Mi? 20-25 év körüli? Csak 16 és fél vagyok! Vagy 17... Mindegy! Mi az, hogy 20-25 év körüli? Olyan öregnek nézek ki?"
- Nem, sajnálom! - Von vállat Mia.
- Rendben, köszönjük! Vigyázz magadra! - Mondja a rendőr és elhajtanak.
- 25? - Néz értetlenül a kocsi után Mia, majd tovább sétál.
Ahogy sétál az utcán szembejön vele valaki. Amikor közelebb ér látja, hogy Zoli az.
- Mia? Azt hittem már rég túl vagy zen az egészen és otthon alszol... - csodálkozik Zoli.
- Aha... Én is... És otthon is lennék ha nem a rendőrök elől menekülnék! - Közli Mia.
- Bazd meg Mia! Ezt hogy sikerült összehoznod? És hogy-hogy nem kaptak el? - Kérdi Zoli.
- Én tudjam? Egyébként úgy, hogy nem vagyok egy kétbalkezes balek! Attól még, hogy néha eljátszom a hülyét egyáltalán nem vagyok az! - Mondja Mia.
- Nahát... Te ügyesebb vagy mint gondoltam... - Mondja Zoli és egy félmosoly jelenik meg az arcán.
- Meglehet... Van nálad valami amiben elviszed ezt a szart vagy mi legyen vele? Nálam nem marad mert én kibaszom a kukába! - Mondja Mia.
- Jól van... Nyugalom... Gyere! - Mondja Zoli és Mia felé nyújtja a kezét.
Mia kérdően tekint Zolira aki a kezéért nyúl és megfogja.
- Mia... - Szólítja meg Zoli, Miát.
- Igen?
- Figyelj... Te több vagy ennél! - Mondja komolyan Zoli.
- Mi? Te miről beszélsz?
- Ügyesebb vagy mint gondoltam... Azt hittem, hogy ha éles helyzetbe kerülsz elbuksz, de mégsem... Ahhoz képest, hogy csak 16 vagy nagyon találékony, ügyes, okos és gyönyörű! - Mondja Zoli.
- Te voltál? Te szóltál a rendőröknek? - Kérdi Mia döbbenten.
- Ennyire köcsögnek nézel? - Vigyorog Zoli. - Nem én voltam, csak ismertem azt akitől átvetted a füvet... Az lett volna az érdekes, ha nem hívja a rendőröket...
- De te tudtad? Bazd meg Zoli! Miért nem mondtad? - Kérdi idegesen Mia.
- Kíváncsi voltam valamire...
- Igen? Remélem most már megtudtad!
- Igen! Éppen ezért kérdem... Akarsz te egy egyszerű kis magyar drogcsempésznél több lenni? - Kérdi Zoli miközben elvigyorodik.
- Mi? Zoli, egy szavadat se értem... - Mondja Mia.
- Vannak összeköttetéseim Mia! Ha már most ilyen leleményes vagy, sokra viheted! Én megtehetem, hogy kiküldelek Amerikába ahol ettől ezerszer jobb fizetést kapsz! Akarod?
- Nem! - Vágja rá Mia.
- Tessék? Mia azt hiszem nem érted! Ha ott is ilyen jó vagy marha gazdag lehetsz! Meg kell értened, hogy ilyen lehetőség nem adódik sokszor... Na? Mit mondasz?
- Bármilyen csábító is a gazdagság, de nem! Nem lehet! Nem tehetem! - Felel Mia.
- Rendben! Te tudod! Na add a füvet és menj haza! Késő van! - Mondja Zoli és átveszi a drogot.
Mia ezek után haza megy a nagyszülei házába és lefekszik aludni.

Reggel Ross már korán felkelt. A telefonját nyomkodva gondolkozott azon amit Mia mondott neki, a neki tetsző szerelmi vallomásról. Már el akarta mondani neki, hogy bejön, de még nem volt hozzá bátorsága és ötlete se, hogy hogyan tegye. Hirtelen Riker lépett be a szobába és Ross igencsak meglepődött.
- Te? Nem alszol? - Kérdi Ross.
- Nem... A gondolataid egyszerűen ordibáltak, hogy segítség kell... - Mondja kómásan Riker.
- He?
- Viccelek! - Mondja és leül Ross mellé - Igazából a "Reggelt Miuskám!" SMS-t nekem küldted el és a csipogásra felébredtem.
- Oh, hála az égnek... - Sóhajt Ross.
- Jaj, te kis szerelmes... El mondtad már neki? - Kérdi Riker.
- Még nem, de már nagyon szeretném, ha tudná...
- És? Tudod, hogy fogod csinálni?
- Azt tudom, hogy ő hogyan szereti, ha elmondja egy srác neki, hogy bejön... De ötletem sincs, hogy hogyan hozzam össze... - Mondja Ross lehajtott fejjel.
- Miért? Mit bír?
- Azt ha a srác romantikus körülmények közt mondja el...
- Mia szereti a romantikát? - Kérdi döbbenten Riker.
- Ja... De ötletem sincs mit kéne csinálnom...
- Menj el sétálni, fogd a kezét, öleld át, adj neki puszit, mond el, hogy gyönyörű és a nap végén közöld vele amit érzel... Mondjuk... - Tanácsolja Riker.
- Riker, te, egy, zseni vagy! - Mondja Ross vidáman.
- Khm... Mondj olyat amit nem tudok!
- Hű... Ezt az egót... Kösz a tippeket! Majd olyan dél körül felhívom! - Mondja Ross és visszabújik a telefonja mögé.

Mia másnap reggel délig ki sem mászik az ágyból, akkor is csak azért mert megcsörrent a telefonja. Mia álmosan pislog a képernyőre és próbálja kibetűzni ki hívja.
- Szöszi? Mit akar az hajnalok hajnalán? - Kérdi magától és felveszi a telefont. - Reggelt! - Köszön álmosan.
- Felébresztettelek? - Kérdi Ross.
- Áh, csak kicsit... De nem gond, mondjad mizu?
- Csak azon gondolkodtam, hogy nem lenne-e kedved eljönni velem egy kicsit sétálni?
- Hm... Jobb dolgom úgy sincs... Hol talizzunk? - Kérdi Mia.
- Állatkert?
- Látom azt jól megjegyezted... - Mosolyog Mia.
- Igen, az bennem maradt
- Rendben! Akkor olyan 2 körül megfelel? - Kérdi Mia.
- Tökéletes! Akkor ott találkozunk! Szia Mia! - Köszön Ross.
- Pá szöszi!
Mia nagy nehezen kikászálódik az ágyból és felöltözik. Haját copfba köti és összedob valami reggelit. Mire észbe kap már fél kettő elmúlt és  ő még az asztalán ücsörög és nem halad egy lépést se arrébb. Ez nem csoda, a tegnap esti kaland után kicsit kimerült. Gyorsan fogja a táskáját és elrohan otthonról. Az ajtót kétszer is leellenőrzi és a kulcsot elteszi. Mire odaér az állatkerthez Ross már ott várja.
- Hali szöszi! - Köszön kedvesen.
- Szia szépségem! - Köszön Ross és megpuszilja Miát.
- Na és... Merre menjünk? - Kérdi Mia.
- Gyere! - Felel Ross és megfogja Mia kezét.
Ross és Mia kézen fogva sétálnak és Ross lassan Mia derekára csúsztatja a kezét és odahúzza maga mellé bajkeverőnket.
- Mondtam már, hogy ma is gyönyörű vagy? - Kérdi Ross.
- Édes vagy szöszi, ma még nem, de amikor találkozunk számtalanszor elmondod! - Mosolyog Mia.
- Bocsi, de a te hibád, hogy minden nap eszméletlen vagy!
- Köszönöm! - Mondja Mia és talán egy kicsit még el is pirul.
- Nincs kedved leülni?
- De, csak nem itt! - Mondja Mia és egy fűzfa alá rángatja Rosst.
A gyerekek leülnek a fűbe és a fának dőlve beszélgetnek tovább. Közben Ross átkarolja Miát aki lassan Ross vállára hajtja a fejét.
- Milyen jó illatod van - Mondja meleg, nyugott hangon Ross.
- Ross, te minden lánnyal ilyen édes és imádni való vagy? - Kérdi Mia.
- Nem... Csak a különlegesekkel! - Mosolyog Ross.
- Hm... Marci is ezt mondta... - Motyog Mia.
Ross lassan végigsimítja Mia arcát és megpuszilja.
- De én nem Marci vagyok! Én tudok vigyázni azokra akiket szeretek és nem dobom el őket csak úgy! - Felel Ross.
Mia kicsit közelebb bújik Rosshoz, mire Ross átöleli. A szíve egyre hevesebben ver, mondhatni kiugrik a helyéről és elvörösödik.
- Ne haragudj, csak eléggé hiányzik Marci és enyhe ölelés hiányom van! - Mondja röstelkedve Mia.
- Semmi baj! Megértelek! - Felel Ross és közelebb húzza magához Miát.
A nap hátralévő részét egymás karjaiban töltik mikor Rossnak elkezd rezegni a telefonja. Amikor ránéz Riker SMS-ét olvassa. "Na? Elmondtad már?" Ross elrakta a telefont.
- Mia! - Szólítsa meg Ross, Miát.
- Igen... Ross? - Néz fel Mia Rossra.
- Figyelj, tudom, hogy sose mondtam,de... Sz... Szóval, az az igazság, hogy... - Mondja Ross és egy nagyot sóhajt - Mia, marhára tetszel! Attól a pillanattól kezdve mióta berepültél a forgatásra. A stílusod, a személyiséged, a kedvességed, a talpraesettséged, egyszerűen csak... Mia... Szeretlek!
Mia kerek szemekkel néz Rossra. Egy pillanatra belé fagy a levegő és meg se bír szólalni. Ross egyre közelebb hajol Miához és Mia is lassan közelebb Rosshoz egészen addig amíg Ross oda nem rántja Magához Miát és hosszan megcsókolja.
- Én tényleg szeretlek! - Mondja Ross.
- Ross... É... Én... - Makog Mia.

Remélem nem bánjátok, hogy ilyen kis rövidke lett. Sajnálom gyerekek, de nem volt valami nagy ihletrohamom, de igyekeztem kihozni a maximumot. Jövőhét szombaton folyt. köv. (; Addig is...
Pá! :*