- Mi az? - Kérdi András miközben lapoz egyet.
- Mi lenne? Aggódom Mia miatt! Már régóta nem láttam... Téged kicsit sem aggaszt a dolog? - Zoé idegesen néz Andrásra.
- Ki miatt aggódsz? Ha Kirára gondolsz, szerintem semmi baja és csak egy napja nem láttad. Szerintem az nem olyan sok. - Mondja közömbösen András.
- Mi? Én nem Kirára gondolok, hanem Miára! Tudod, a lányodra! A lányomra... A lányunkra! Arra a kislányra akivel közölted, hogy látni se akarod és azóta hírét se hallottuk! - Zoé idegesen hadar.
András arca elkomorodik. Látszólag nem kedves emlékek jutnak eszébe.
- Biztos jól van... Ha meg nem, hát ez van... - András vállat von és lapoz.
Zoé döbbenten néz férjére. Nem hisz a fülének. Nem akarja elhinni, hogy ezt a férje mondta. Csak tátott szájjal áll és bámulja Andrást, akit látszólag nem érdekel a dolog.
- Hogy mondhatsz ilyet? - Kérdi idegesen. - A lányodról van szó és téged egy kicsit sem érdekel mi van vele?
- Zoé, nem! Mást se csinált az elmúlt években csak leégetett a színészeim, a kollégáim, barátaim, és az ismeretlenek előtt! Azt hiszem megmondtam világosan, hogy nem akarom többé látni, azt a kurvának való kölyköt, soha, az, életben!
Zoé könnyes szemmel mered férjére, aki leteszi az újságot és elmegy.
- Hogy mondhatja ezt? Hiszen a lánya... A lányunk! Az egyetlen lányunk és utálja... - Nyöszörgi halkan Zoé.
- Merre van ez a gyerek? - Kérdi idegesen Stormie.
- Nekem van egy sejtésem! - Vigyorog Ell, mire Riker megdobja egy párnával.
- Nem hiszem, hogy megint Miával lenne. Szerintem azt se tudja hol van... - Morogja Rocky, a telefonja mögül.
- Amúgy szerintem azzal sincs semmi gond, ha Miával van... Ő legalább ismeri a várost és nem tévednek el - Mondja Rydel.
Lynchék legalább fél órát találgatnak mire úgy döntöttek, hogy Riker felhívja Rosst, és megkérdezi merre jár.
- Hangosítsd ki! - Mondja Ell.
Riker a szemét forgatja, de kihangosítsa a telefont.
- Riker, nem a legjobbkor hívsz! - Szólal meg Ross.
- Merre vagy? - Kérdi Riker idegesen.
- Ő... Vagy négy fotós előtt... És Miával. Talán baj?
- MONDTAM! - Kiált fel Ellington és egy párnával fejbe csapja Rikert.
- Au... Ell, ezt még lerendezzük! - Riker nem tud elfojtani egy vigyort. - Nem baj, csak anyáék már aggódtak, hogy merre vagy.
- Riker bakker, te kihangosítottál? - Kérdi Ross idegesen.
- Igen... De mikor jössz haza?
- Majd SMS-ben megírom, de most mennem kell! Jó éjt, szia... sztok!
- Ez az ember... - Motyogja Ross és elteszi a telefont, majd ismét a fotósokra néz és Miára.
- Szóval? - Mia reménykedve pislog Rossra.
- Én Miának hiszek! Ha azt mondod, hogy nem drogozol akkor bízom benned! - Ross kedvesen rámosolyog Miára, aki megkönnyebbülten kifújja a benne ragadt levegőt és mosolyogva megöleli Rosst.
A fotósok serényen fényképeznek, Ross pedig kézen fogja Miát és, mintha az előző 10 perc meg sem történt volna elsétálnak.
- Akkor, átjössz vagy vigyelek haza? - Kérdi mosolyogva Mia.
- Hm... Szeretnék veled menni! - Mondja Ross.
Mia elmosolyodik, de nem mond semmit. Megfogja Ross fezét és csendesen tovább sétálnak. Ross ír egy SMS-t Rikernek, hogy holnap megy majd, csak haza.
- Köszönöm, hogy bízol bennem... - Motyogja Mia.
- Nem adtál okot arra, hogy ne bízzak benned... A fényképészek meg sok mindent kitalálnak egy jó sztoriért. - Felel Ross és megpuszilja Miát.
A két gyerek hakan tovább sétál. Mia hol Rossra néz, hol a földre, hol az égre. Kezdett lehűlni a levegő, beborulni az ég.
- Ha nem akarsz elázni szerintem siessünk! - Mondja Mia, de még jóformán be se fejezte, elkezdett csöpögni az eső.
Gyors léptekkel haladtak, de perceken belül a elkezdett szakadni az eső és nem kellett túl sok idő, hogy teljesen elázzanak. Még mikor elkezdett szakadni, futottak egy ideig, de aztán belátták, hogy mindegy mert már úgy is eláztak, nagyobb baj nem lehet. Mikor Mia nagyszüleinek a házához értek, annyira eláztak, hogy Mia hajából csöpögött a víz.
- Hát ez... Kurva jó... - Mondja miután becsukja az ajtót.
- Hé, kell egy kis elő! - Mosolyog Ross.
- De ne akkor essen amikor nem házban vagyok...
Ross csurom vizesen nézelődik a házban, miközben Mia bemegy a fürdőszobába törülközőkért.
- Az alsód is vizes? - Kiabál Rossnak.
- Ő... Nem?
- Ez most kérdés volt?
- Nem!
Mia kilép a fürdőszobából, maga köré egy törülközőt tekert, és a haját is becsavarta egybe. Ross tátott szájjal mered rá.
- Akkor vetkőzz! - Mosolyog Mia. - Nem kell, hogy megfázz...
Mia odadob egy törülközőt Rossnak, aki a nagy meglepettségtől nem tudja elkapni és elejti.
- Gratulálok... - Mondja flegmán Mia. - Ne haragudj, de nem hiszem, hogy tudnék olyan ruhát adni ami jó is rád... Illetve talán van itt valahol olyan felső ami a papáé volt és az szerintem jó lenne rád.
Miközben Mia közben a szekrényben kotorászik Ross leveszi a nedves ruháit és megtörülközik. Mia előkotor egy régi fehér felsőt ami a nagyapjáé volt és egy pizsama felsőt és gyatyát magának. Amikor megfordul és meglátja az alsógatyás szöszit, szája tátva marad, elmosolyodik és közelebb lép hozzá.
- Itt... Itt a felső... De én azt se bánnám, ha nem vennéd fel - Mondja Mia mire Ross elmosolyodik. - Vagyis... Úgy értem... Ahj... Nesze itt van, vedd fel!
Mia addig szótlanul elmegy felöltözni. Közben a tükörben nézi magát és látja, a drogozás jeleit. Elszürkült, kifakult arcbőr, a tű nyomai a karján, tág pupillák és az az iszonyúan vékony alkata. Nem csont és bőr, de elég vékony. Egy nagyot sóhajt. Az erős fény ami a fürdőszobában van, még mindig bántja a szemét. Ez is a drogozás egyik mellékhatása. Miának elég ideje van ezen gondolkozni és ismét eszébe jut Zoli kérése. Ross és a drogok. Nem! Ezt nem akarja! Tudja mivel jár a dolog, és nem akarja tönkre tenni Ross életét. Gyorsan szárazra törli a haját és vissza megy Rosshoz, hátha elfelejti ezeket a gondolatokat. Mikor belép a szobába, azt látja, hogy Ross hirtelen a háta mögé dugott valamit.
- Mi volt az? - Kérdi Mia.
- Mi mi? Semmi nem volt! - Felel Ross.
- De láttam! Muta! - Mondja Mia és kiveszi Ross háta mögül amit eldugott.
- Esküszöm nem kutakodtam! Csak elöl volt és bele néztem és...
- Semmi baj... Amúgy is rég nézegettem ezeket a képeket... - Mondja Mia, miközben egy fényképalbumot tart a kezében.
- Megnézzük? - Mosolyog Ross és átkarolja Mia derekát.
Mia bólint és leül Ross mellé. A fényképalbumban egészen régi képek is vannak, Mia születésétől kezdődően. Miközben a képeket nézegetik elérkeznek azokhoz a képekhez, ahol már Mia öt éves. Van egy olyan kép amin ő és egy másik kislány Angol spárgában ülnek és vigyorognak a kamerába.
- Nahát, nem is tudtam, hogy ilyen hajlékony vagy! - Mondja Ross. - Táncoltál, vagy tornáztál?
- Egyik sem... - Mondja Mia mosolyogva. - A nagymamám volt ilyen nagyon hajlékony és a jelek szerint tőle örököltem, hogy meg tudom vakarni a hátam a lábammal...
- Komoly? - Kérdi nevetését visszafojtva Ross.
- Ő... Sose próbáltam, de lehet!
- Egyébként ki ez a lány?
- Ez a lány nem más mint a Kata... A Tóth... - Mondja Mia.
- Ez... Az a műsorvezető csaj, akivel összebalhéztatok?
- Pontosan.
- De itt... Ezek szerint ti...
- Ahogy gondolod! Legjobb barátok voltunk... Elválaszthatatlanok... De ez megváltozott amikor felbukkant Marci. Kata beleszeretett, de Marci úgy gondolta, hogy számára Kata, túl... Túl jó. Sose szerette a jó lányokat, bennem meg valahogy látott valami rosszat és így... Ő... Elkezdett folyamatosan cseszegetni, mindenért és a vége az lett, hogy elkezdtünk randizgatni. Én meg mondtam Katának, hogy ha akarja én szakítok vele, de közölte, hogy nem kell, aztán én magántanuló lettem, ő pedig maradt a suliban és így... Eltávolodtunk egymástól... - Meséli Mia.
- Értem... És itt jót éreztetek? - Kérdi Ross miközben mosolyogva mutat egy olyan képre amin Mia és egy fiú hülye fejeket vágnak.
- Jézusom! Nem, itt nem éreztünk jót! Egyébként az unokatestvérem van a képen és a kislány nem én vagyok, hanem a húga és gőzöm sincs mit éreztek, de tudom, hogy a 6... 6.? A 6. születésnapomon készült. - Felel Mia.
Lassan haladnak a képek nézegetésével. Szinte minden képnek van egy története, amit Mia nagyon szívesen elmesél Rossnak. Sokat nevetnek a különböző nevetséges történeteken, de amikor Ross lapozott az albumban és meglátott egy olyan képet Miáról amikor 14 éves volt hanyatt esett a nevetéstől és Mia is elnevette magát.
- Ez mi akar lenni? - Kérdi Ross nevetve. - Ez üti a fagyizóba tévedt zombi kiscsaj képet, meg a Hófekete képed. Mi akar ez lenni?
- Ő... Ez valami felfedezetlen faj! - Nevet Mia.
- Ez ilyen... Ilyen... Betét angyal vagy nem tudom...
Mia alig kap már levegőt annyira nevet. Betét angyal? - Gondolja magában. A képen Mia és barátnője vannak, a 8.-os bolond ballagáson. A barátnője agyon sminkelve, rövid ruhában öröm lánynak öltözött, Mia pedig hó fehérben volt és angyal jelmeze volt a szárnyán egy kis extrával.
- Na ezt magyarázd meg! - Mondja Ross.
- Úgy volt, hogy fogadtam az egyik osztálytársammal, hogy nem merek így eljönni bolond ballagásra, és én meg úgy voltam vele, hogy Bitch! Egyszer élek! Hjaj... Az általános iskolás évek a legszebbek. Meg a legviccesebbek.
- Miért? Mesélj kérlek!
- Hát... Elég beteg osztályom volt... Túlnyomó részt fiúk voltak és egy csomó hülyeséget csináltunk. Például április 1. Bolondok napja és persze fizika témazáró. Hm... Vajon mit is csináljon a 8. E... Menjünk fagyizni! A suli mellett volt egy fagyizó és oda átmentünk amikor becsengettek. De a tanárokat nem zavarta, hogy egy egész osztály tanár nélkül, csak úgy elsétál. A fizika tanár tombolt, az osztályfőnök, vörös fejjel rángatott minket be órára, nagyon mérges volt. Persze, megmondta a fizika tanár, hogy 20 perccel kevesebb időnk lesz megírni a dogát, de én még így is unatkoztam. A doga kettes lett... De ha ott vagyok végig akkor szerintem 30 percet alszok és egyes lesz - Meséli Mia.
- Bevállalós csaj vagy, igaz? - Mosolyog Ross.
- Nem is sejted mennyire... Egyszer amikor bevittem a suliba egy elég perverz könyvet leültem az osztály előtt és hirtelen hangosan megszólalok, "Baszki, miért nem baszod meg már azt a picsát?!" - Meséli Mia és Ross elkezd nevetni. - Ne nevess, ez még nem a vicce része. Szóval én ezt jó hangosan kimondtam és ott állt mellettem az ofőnk... Róla érdemes tudni, hogy egy olyan pasi, aki nem ismeri a viccet, ütött már meg gyereket és egy köcsög állat, és azért volt a suliban, mert az igazgató régi haverja... Szóval ő mérgesen néz rám, én elvigyorodom és ő megszólal: "Hogy mondta, kedves Mia?" Én meg megismételtem neki, azt a szép mondatot, ő meg egyre idegesebben nézett rám. Én lazán becsuktam a könyvet és felé nyújtottam aztán valami olyasmit mondtam, hogy... "Tudom, hogy szingli tanár úr... Olvassa el és garantálom, hogy lesz mire kivernie!" Vagy valami hasonlót... Egyébként szeretett... Szopatni is, de versenyre is küldött... Nem is kevésre... Brr... Nem szerettem...
- De beteg egy lány voltál Mius! Szeretem hallgatni az ilyen beteg sztoriaidat! Egyébként milyen versenyekre? - Érdeklődik Ross.
Jó estét, napot, reggelt, kinek mi van most! (: I'm here again és folytatom a blogot! (: Remélem nem haragszotok, hogy rövid lett és picit talán unalmas is, de igyekszem ezentúl jobbat írni. Egyenlőre rövidebb részek lesznek, mert tanulnom kell, de igyekszem, hogy azok viccesek és érdekesek legyenek! További jó szórakozást, szép estét, napot, reggelt! (:
Sziasztok! :*
