13. Rész - Csak éld túl! Kérlek...

- Mia, szépen kérlek, ne halj meg! - Könyörög Ross az ájult lányhoz könnyes szemmel. - Ígérem... Ha... Ha most kinyitod a szemem, mindent elfelejtek! Nem érdekel, hogy drogozol-e vagy sem, csak kérlek... Kérlek! Kelj fel!
Ross magához szorítja Miát aki mint valami élettelen baba, meg se mozdul. Pillanatokkal később megszólal Ross mobilja. Riker az.
- Mi van? Hívtál mentőt?
- Hová hívjam, te nagy ész? - Szól bele idegesen Riker a telefonba.
- Hát ő... Basszus! Gőzöm sincs hol vagyok! - Morogja Ross.
- Akkor, hogy hívjak mentőt?!
- Várj egy kicsit! - Mondja Ross és a földre teszi a telefont.
Szétnéz és egy nagyjából Miával egyidős lányt pillant meg.
- Szia! Ne haragudj tudnál segíteni? - Szólítja meg kétségbeesetten.
- Hey! Miben? - Kérdi kedvesen mosolyogva a lány.
Aranyos lánynak tűnik, zöldes szeme szépen csillog, hosszú barna haja kiengedve. Tényleg olyan lánynak néz ki, aki tud segíteni és segít is.
- Meg tudnád mondani merre vagyok? Vagy esetleg hívnál mentőt, mert... - Makogja Ross majd elhal a hangja és a földön fekvő Miára pillant.
A lány amikor rápillant Miára elsötétedik a szeme.
- Minek akarsz te ezen segíteni? Nem érdemli meg! - Felel a lány.
- Tessék? - Ross szája tátva marad. Nem erre számított.
- Ez egy drogos utcalány, hidd el, az ilyeneken felesleges segíteni! Javíthatatlanok! Hagyd őt! Majd valami drogos haverja össze szedi! - Mondja komoran a lány.
- Akkor csak annyit mondj meg, hogy merre vagyok...! - sóhajt Ross.
Miután a lány megmondta, Ross felhívta a mentőket majd Rikert és ismét letérdel Miához.
- Istenem, te lány! Mit csináltál? Mond meg mit csináltál?! Miért kellett neked ebbe belekeveredni?!

- Zoé, nem érdekel! Saját hibája! Felnőtt ember! - Kiabál András.
- Az ég szerelmére, hiszen a gyereked! Csak érdekel, hogy mi van vele... - Felel idegesen Zoé.
- Nem, egyáltalán nem érdekel! Most mit csináljak azzal, hogy kórházban van? Én tehetek róla? - Mondja András és a parkoló felé indul.
- Részben... - Morogja Zoé.
Mikor ezt meghallja megtorpan. Megáll és megfordul. Nagyon ideges. Már akkor nagyon fel tudja húzni magát, ha csak Miáról esik szó. Nem erre számított.
- Tessék?
- Tényleg ennyire idióta vagy? Elküldted! Azt mondtad neki, sose akarod látni! Elment és ki tudja milyen bajba keveredett! András... Lehet, hogy utoljára láthatod az egyetlen lányod... - Zoé lehajtott fejjel motyogja el a mondat végét.
- Ha annyira hiányzik neked, menj! Menj és keresd meg! Megmondtam már, hogy nem érdekel az a kis liba!
- Ne beszélj így a lányomról! - Kiabál Zoé és pofonvágja Andrást.
András az arcához, Zoé pedig a szájához kapott. Nem direkt csinálta, csak nagyon ideges volt és a pillanat hevében emelt kezet férjére.
- Mond, te megőrültél? - Kérdi idegesen András. - Ne! Ne válaszolj... Pont olyan bolond vagy mint a lányod!
- Nem bolond vagyok hanem anya! Lehet, hogy nem a legjobb, sőt... Rossz, de én legalább látni akarom a lányom!
- Akkor menj! Keresd meg! Nem érdekel!
- Rendben! De jól jegyezd meg... Soha... Többé... Nem, fogsz, látni! Se engem, se Miát! Remélem boldog vagy! - Mondja idegesen Zoé és otthagyja férjét.

Ross csöndesen ücsörög a kórház várótermében és reménykedik, hogy Mia túléli azt amit tett magával. Az ujjait bámulva gondol vissza arra amikor utoljára látta Miát két lábon állni. Annyira sajnálom! - Visszhangzik fejében Mia meggyötört halálhangja. Ross komolyan elkezdett azon gondolkodni, hogy mi legyen. Egyszerre elrémiszti és izgatja Miának az az oldala amit anno meg akart neki mutatni, de őt nem érdekelte. Lehet, hogy ott kellett volna maradnia Miával és akkor most nem egy kórházi váróteremben ülne, hanem otthon vagy épp Miával. Ahogy ücsörgött régi emlékek bukkantak elő. Elmosolyodik az emlékre amikor először találkozott Miával. Egy ideig csak mosolyog az emlékeken, majd eszébe jut amikor Mia először utalt arra, hogy nem ő a hercegnő. Egy hatalmas sóhaj kíséretében a tenyerébe temeti a kezét.
- Haver! - Szólítja meg valaki.
Ross felpillant és először Rikert pillantja meg, majd feltűnik neki, hogy nincs egyedül. A filmbeli partnere is ott van és a családja, meg Ellington.
- Jaj, Rossykám, édesem, minden rendben? Nincs semmi bajod?! - Ugrik a nyakába Kira.
- Kira, kérlek, hagyj! - Tolja el Ross.
- Ne haragudj, csak úgy aggódtam... Amikor Riker mondta, hogy kórházban vagy, nagyon megijedtem!
- Kira, semmi bajom! Nem lehetne, hogy tartsunk pár méter távolságot? - Kérdi kicsit idegesen Ross.
- Ross! - Szól rá Stormie.
- De Rossykám... Tudod, hogy csak féltelek, mert szeretlek! - Mondja butén Kira.
- Nem vagyok a Rossykád! Kira, értsd már meg, hogy mi csak a filmben járunk!
- Haver nyugi! - Szól oda neki Riker.
- Nem nincs nyugi! Az a lány akitől szívesen hallanám, hogy "Szeretlek Rossykám" most eszméletlenül fekszik és a jó Isten se tudja mi lesz vele és miattam van most itt és akár meg is halhat! - Ugrik fel idegesen Ross.
- Ross kicsim nyugodj meg! - Nyugtatja Stormie. - Nem lesz semmi baja!
- Én nem lennék olyan biztos venne kedves anyuka! - Mondja egy orvos.
Ross idegesen ugrik oda a dokihoz.
- Jól van? Túléli? Felébredt? Láthatnám? - Ross egyre idegesebb.
- Még életben van és mindent megteszünk amit lehet, de nem ígérhetünk semmit! Tudják mi történhetett vele? Esetleg valami nagyobb trauma érte? A nyakán lévő nyomok arra utalnak, hogy megpróbálta felakasztani magát, drogot szedett, nem is keveset, ivott vagdosta magát... Nem biztos, hogy túl éli...
Ross teljesen lefagyott. Kerek szemekkel bámult maga elé. Nem erre számított. Tudta, hogy Mia nincs jól, de valahol mélyen, nagyon remélte, hogy azt fogja mondani az orvos, hogy Minden rendben.
- Tesó! Te maradsz? - Kérdi az egyik szoba ajtajából Rocky.
Mikor Ross felpillant látja, hogy senki sincs körülötte. Bólint és bemegy a szobába ahová a többiek is mentek. Mia hó fehér volt és nagyon kihűlt. Ross leült az ágy szélére és megfogta a kezét.
- Rendbe fogsz jönni! Megígérem! - Suttogja Ross majd megpuszilja Mia kezét.
Már csak Ross ücsörög Mia mellett, amikor kopogást hall, de nem foglalkozik vele. Folyamatosan csak Mia arcát figyeli, hátha megrándul, hátha valami életjelet ad. Hirtelen kezeket érez a vállán, mire összerezzen. Amikor megfordul Zoé áll mögötte.
- Hát te? - Kérdi mosolyogva.
Ross vállat von. Nem tud mit mondani.
- Maga? Azt hittem, már nem érdekli Mia... - Morogja Ross.
- Ő a kislányom! Érdekel!
- És az apját? - Kérdi Ross miközben Miát bámulja.
- Nem tudom... Nem érdekel! - Motyogja Zoé. - Ross... Mennyit találkoztál Miával?
- Nem találkoztam vele! Anyuék se és maguk se akarták!
- Ne hazudj... Tudom, hogy találkoztál vele... Azt is, hogy beleszerettél!
Ross rémülten fordul meg.
- Honnan tetszik tudni? - Rebegi félve.
- Csak nem ülnél egy ismeretlen mellett, akit utálsz... - Mosolyog Zoé. Látván Ross értetlen arcát, elneveti magát. - Igazából csak láttalak titeket, jó sokszor együtt...
- Akkor miért nem szólt senkinek? - Ross teljesen össze zavarodott.
Ha mindenki megtiltotta neki, hogy találkozzon Miával, akkor Zoé miért nem szólt senkinek sem? Pedig könnyen megtehette volna.
- Nem akartam egy olyan fiút elszakítani a lányomtól akinek nincs köze drogokhoz...
- Tudott arról, hogy Mia drogozik? - Ross kerek szemekkel néz Zoéra.
- Tessék? Mia nem drogozott! Soha! - Felelt Zoé. - Lehet, hogy azt mondta, lehet, hogy néha olyan volt, lehet, hogy valamilyen szinten köze volt hozzá, nem állítom, hogy nem, de soha sem drogozott!
- De hát... Ezek szerint...
- Talán félreismerted?
Ross a tenyerébe temeti a fejét és bólogatva a "nagyon" szót makogja. Lehet hallani a hangján, hogy sír. Egyre jobban úgy érezte, hogy az ő hibája az egész és nagyon mélyen tudta, hogy Mia meg fog halni, de nem akarta elfogadni. Nem bírta feldolgozni, hogy talán megölt egy olyan lányt, akit szeretett.

Jó estét! Remélem tetszett a rész, és a blog új kinézete is! Ha tetszett komizzatok, pipáljatok és iratkozzatok fel!

További szép napot/estét és jó augusztus végét! :*